Ugye te láttál már tulajdoni lapot? És tudod is, mi mit jelent? A tulajdoni lappal minden lakásvásárló és -eladó találkozott már a valóságban. Ebben a cikkben nézzük végig, mi mit jelent rajta, mire kell kiemelten odafigyelni és úgy összességében mi mit jelent!
Az első pont: mi az a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap egy mindenki számára hozzáférhető közhiteles dokumentum. A tulajdoni lapon szereplő információkért és adatokért az állam vállal garanciát. A tulajdoni lap az ingatlan nyilvántartás része, minden községnek, városnak saját ingatlan-nyilvántartása van. A tulajdoni lap az ingatlannyilvántartásnak a jogi jellegű részeit mutatja meg. A neve azonban becsapós, nem csak a tulajdonos van rajta feltüntetve, hanem számos egyéb tényező is, amiket érdemes figyelmesen megvizsgálni. A tulajdoni lapnak I-II-III. része van, de mi át fogjuk nézni az elejétől a végéig a teljes tulajdoni lapot, kezdve a fejléccel és minden tudnivalóval.
A tulajdoni lap fejléce
A fejlécben a következő információk, adatok találhatóak:
- az első pont az, hogy melyik az illetékes földhivatal, melynek az ingatlannyilvántartásába tartozik az adott ingatlan
- bal oldalon azt láthatod, hány oldalból áll a tulajdoni lap és hányadik oldalon tartasz
- ezután középen vastag betűvel azt jelzi, hogy hiteles-e a tulajdoni lap és hogy szemle vagy teljes tulajdoni lapról van szó
- alatta a megrendelés száma és a kiállítás dátuma található
- bal oldalon vastag betűvel a település neve szerepel, alatta pedig hogy belterület, külterület vagy zártkert az adott ingatlan besorolása, mely mellett a helyrajzi szám szerepel
- a fejlécben az utolsó pont az ingatlan természetbeni címe
TIPP TŐLÜNK
Mi a különbség a teljes tulajdoni lap és a szemle között? A szemle csak az aktuálisan érvényes bejegyzéseket tartalmazza, míg a teljes tulajdoni lap az ingatlannyilvántartás óta iktatott összes bejegyzést. Ha vásárlóként vagy eladóként kérsz le tulajdoni lapot, neked valószínűleg elég a szemle is, én értékbecsléshez mindig inkább teljes tulajdoni lapot kérek le, a teljes tulajdoni lap szerintem csak a szakmabelieknek lényeges (persze ha érdekel az ingatlan előélete, kérd le nyugodtan, baj nincs soha belőle, csak sokszor 10+ oldalas és eléggé nehézkes követni).
TIPP TŐLÜNK
Amire még érdemes odafigyelni: Az ingatlan belterületen, zártkerten vagy külterületen helyezkedik-e el. Pl egy telek vagy egy lakóház esetén nagyon nem mindegy, mivel az építési szabály minden esetben más (nem mindegy, hogy 30% vagy 2% a beépíthető), valamint az ára és az értéke se ugyanannyi a két ugyanolyan, de másmilyen besorolású teleknek.
TIPP TŐLÜNK
Itt találod meg a dátumot is. Sokszor kérnek friss tulajdoni lapot (nekünk pl. értékbecsléshez is 90 napnál nem régebbi szükséges), mivel az információk elévültek is lehetnek. Arra oda kell figyelni, hogy nem elég egyszer az életben lekérni, hanem mindig az adott esemény előtt célszerű.
A tulajdoni lap I. része
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza. Az adatok meghatározásának előfeltétele általában valamilyen helyszíni mérés (földmérés, földértékelés). Itt könnyebb az értelmezés, mivel a felső sorban meg is vannak adva, hogy mely adatokat jelöli. Ami a legfontosabb, az a művelési ág, valamint a méret. Ezeken kívül még megtalálhatod itt az ingatlan minőségi osztályát és az aranykorona értéket, de ez csak akkor lényeges, ha külterületi vagy zártkerti telek az adott ingatlan.
A tulajdoni lap II. része
Az ingatlan tulajdonosait találod itt meg. Ebben a részben nem csak a tulajdonosok vannak felsorolva, hanem a tulajdonosok adatai, a szerzés módja és a tulajdoni hányad is megtalálható. A teljes tulajdoni lapon itt elég hosszú lehet a lista, ez az első pont, amiben különbözik a szemle, abban ugyanis csak az aktuális információk vannak benne. Ha teljes tulajdoni lapot kérsz le, akkor ez a rész lesz a legtöbb esetben a leghosszabb, de neked csak az aktuális információkra lesz szükséged.
A tulajdoni lap III. része
Itt találjuk az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogokat. Itt lesz feltüntetve a haszonélvezeti jog, a végrehajtási jog, szolgalmi jog, stb. Ezeket a jogokat, tartozásokat meg is lehet örökölni, ha nem megfelelő ügyvéd készíti az adásvételi szerződést, így nézzük meg, miket találunk itt.
- jelzálogjog, végrehajtási jog
- tartási és életjáradéki jog
- haszonélvezeti és földhasználati jog
- elő- és visszavásárlási jog
- vezetékjog, vízelvezetési jog
Amikor itt találunk valamit, nem kell azonnal pánikba esni. Ha vevő vagy. beszélj az eladóval, tud-e ezekről, valamint az adásvételt intéző ügyvéd is tud ezekkel kapcsolatban lépni és tanácsot adni.
Hogyan tudok tulajdoni lapot lekérni?
Tulajdoni lapot a legegyszerűbben ügyfélkapu segítségével tudsz lekérni itt. Ha nincs ügyfélkapud, a legegyszerűbb bemenni a legközelebbi földhivatalba, ott tudnak neked ebben segíteni. Ügyfélkapun keresztül évi 2 tulajdoni lap lekérése mindenkinek ingyenes, azon felül 3.000 Ft/db. Ajánlott adásvétel előtt az eladónak és a vevőnek is már a korai stádiumban lekérni (az eladónak még a meghirdetés előtt, vevőnek pedig az ajánlat tétel előtt).
Nos, te tudtál minden a tulajdoni lapról? Ha nem, és még további segítségre van szükséged, kérdezd meg bátran az ügyvédedet vagy pedig keress minket a hét bármely napján!